1981. március 31-én 14 órakor vetítette a Savaria Mozi a Ballagás című filmet, amely Almási Tamás első filmje volt. A vetítésen részt vett maga a rendező is, majd fél négykor ankétra került sor. A vetítésre 4 forinttért tudtak jegyet váltani az érdeklődők. A mozi vezetői a levél alapján nagyon számítottak a pedagógusok részvételére is.
A munkásosztály harcának, a munkásemberek életének bemutatása meghatározó fontosságú volt az előző rendszerben (persze csak addig, ameddig ez a hatalom érdekeit szolgálta, a munkások életkörülményeinek hiteles ábrázolásáról nem igazán volt szó). A Szolnok Megyei Néplap 1974. november 5-én számolt be a Savaria Moziban zajló a Munkásosztály ábrázolása a filmművészetben című rendezvényről.
A téma természetesen nem csak ebben az évben, hanem korábban is, és a későbbi időszakban is fontos volt. Más néven (Munkás filmnapok), de hasonló tartalommal is rendeztek vetítéseket pl. 1977-ben. Szintén a szolnoki napilap írta meg 1977. augusztus 5-ei számában ezt. A cikk szerint a Savaria Moziban a munkások számára plusz sorozatként Irodalmi művek a szovjet filmen címmel is folytak vetítések.
Két hónappal az után, hogy Szabó István Szombathelyen járt a Budapesti mesék című filmmel, a Savaria Mozi kamaratermében Kósa Ferenc új filmjét, a Küldetést is bemutatta.
1977. május 27-én a mozi vendége volt a rendező, Kósa Ferenc, valamint dokumentumfilmjének alanya, Balczó András öttusázó. Az alkalom kapcsán kiadott meghívó részletesen ír a filmről:
A vetítést követően beszélgetésre került sor, amelyet mind Kósa Ferenc, mind Balczó András is élvezett. Legalábbis erről tanúskodik az a bejegyzés, amelyet a bemutató után hagytak:
A film amúgy elérhető az interneten ITT
Két bejegyzéssel lejeb a Savaria Mozi építésének kezdetéről lehetett olvasni.
Itt most egy rövid bejegyzés a Szolnok Megyei Néplap 1973. augusztus 19-ei számából arról, hogy egy nappal korábban átadták az új szombathelyi Filmszínházat.
Az építés megkezdéséről, illetve a mozi átadásáról szóló bejegyzésem között ugyan csak pár nap telt el, de a munkálatok közel 3 éven keresztül zajlottak a Mártírok terén, ahol azóta is áll (az idő közben már felújított) filmszínház.
Szabó István 1977-ben a magyar filmgyártás nagy reménysége volt, túl az Álmodozások korán, az Apán, a Szerelmesfilmen, a Tűzoltó utca 25-ön, s a Mephiston, valamint a világhírnéven innen.
A Budapesti mesék című filmje 1977. március 17-én került a magyarországi mozikba. Szombathelyen pár nappal később, 25-én tartottak ankétot, melyen részt vett maga a rendező is. Az alábbi képeken fent középen maga Szabó István, mellette Székely Ákos tanár, avantgárd költő, az alsó képen pedig a résztvevő közönség látható:
Bár a találkozóra nem a mozi nagytermében, hanem a kamara teremben került sor a fényképek tanúsága szerint, a rendező úgy látszik, jól jól érezhette magát (a fennmaradt köszönő sorai szerint) "az ország egyik legszebb mozijába":
1970. november 28-án több megyei lap is rövid, minuszos, ám nekünk nagyon fontos cikkben számolt be arról, hogy megkezdődött a Savaria Mozi építése. A Dolgozók lapja (Komárom megyei napilap) úgy fogalmaz, hogy az ország legkorszerűbb mozi épül, 600 személyes nagyteremmel, amely alkalmas 70 milliméteres filmek vetítésére is:
Ugyanezen napon a Somogyi Néplap is leadta (a valószínűleg) központi hírt. Itt egyenesen "Az oszlopok csarnokának" nevezik az épülő filmszínházat:
A Savaria Mozi manapság is helyet biztosít fotókiállításoknak. Ez régi hagyomány, amit tanúsít a Dolgozók lapja, Komárom megyei napilap 1979. október 20-ai beszámolója is. Ezek szerint az esztergomi fotóklub STB csoportja (Sipeki Gyula, Tamási Péter, Balla András) alkotásaiból nyílik aznap kiállítás a mozi előcsarnokában, amely két hétig volt megtekinthető.
A Filmmúzeumon keresztül régi filmek is elérhetők voltak a mozik számára. A Savaria Moziban visszatérő programként rendezték meg a Filmmúzeumi napokat, melyről a következő szórólap is tanúskodik:
A program romantikát, szerelmet, nosztalgiát és lélektani horrort ígér. Sajnos a lapon látható írás már megkopott, nehezen olvasható. Szerencsére fennmaradt egy, a munkahelyi kollektíváknak írt levél is, melyben Kálovits Attila, a mozi akkori vezetője kedvezményes vásárlási lehetőséget ígér nekik. Ezen a levélen már kiválóan lehet olvasni, hogy mi volt a filmkínálat az 1981-es Filmmúzeumi napokon (márciusban):
A Boleslaw Prus regényéből készült 1966-os lengyel film, A fáraó nem csak Lengyelország, de az egész kelet-európai blokk egyik legnagyszabásúbb vállalkozása volt. A XIII. Ramszeszról szóló film akkorát ment annó, hogy még 1981. február 6-án 18 órakor is ehhez kapcsolódó irodalmi vetélkedőt rendeztek Joó Alfréd és Dröszler Zsuzsa vezetésével a Savaria Moziban -derül ki a mozisok egy akkori feljegyzéséből.
A mai fiatalok nem tudnak más sem a könyvről, sem a filmről, szóval, ha valaki megnézné esetleg, itt megtalálja (oké, nem magyarul):
Azóta már az egykori HEMO helyén jól működik a Weöres Sándor Színház, de volt idő, amikor nem volt Szombathelyen kőszínház. Persze tervek régóta voltak. Egy időben komolyan felmerült az is, hogy a Savaria Mozit alakítsák át teátrummá. Erről számol be a Somogyi Hírlap 1997. december 22-ei számában megjelent cikk is.
Végül a kecske is jól lakott, a káposzta is megmaradt, és a színház is, a filmszínház is kitűnően működik.